Elek Tibor

Vissza

Árnyékban és fényben

Darabokra szaggattatott magyar irodalom

(2007)
Sorozat: Sorozaton kívül
Műfaj: Irodalomtudomány
Oldalszám: 440
Méret: Fűzve, 135 x 205 mm
ISBN: 978-80-7149-944-2
raktáron:
Bolti ár
2 700 Ft / 11,29 €
Kedvezményes ár 20%:
2 160 Ft / 9,03 €
Darabszám :
Nincs termék a kosárban

Elek Tibor 1994-ben a Szabadságszerelem című tanulmánykötetével mutatkozott be a Kalligram Könyvkiadóban. Ezt követte 2007-ben a Szegedy-Maszák Mihály szerkesztésében megjelenő Tegnap és Ma sorozatban a Székely Jánosról írt monográfiája. Ikerkönyvének, a Fényben és árnyékban és az Árnyékban és fényben első darabja 2004-ben, második darabja 2007-ben látott napvilágot.

 

Elek Tibor kötete a 2004-ben megjelent Fényben és árnyékban című, szakmai körökben nagy érdeklődéssel fogadott kötetének folytatása. Esszéket, kritikákat, tanulmányokat tartalmaz kortárs magyar írókról, illetve beszélgetéseket szerzőkkel műveikről. Az új kötetben nem annyira az irodalmi siker, inkább a magyar irodalom „egy”-ségének, illetve „darabokra szaggatottságának” kérdésköre kerül kiemelt helyzetbe.


Részlet a bevezető esszéből:

„Ha a magyar irodalomban körbetekintek, egység helyett sokkal inkább látok azonban darabokra szaggattatottságot, megosztottságot, szétesettséget mindenféle (területi, esztétikai, erkölcsi, politikai, intézményi stb.) tekintetben, még ma is, vagy ma talán még inkább. Természetes állapota-e ez irodalmunknak? S ha igen, milyen okokra vezethető vissza? (…) Efféle kérdések régóta foglalkoztatnak már, ideje, hogy megpróbáljak választ, válaszokat is keresni rájuk néhány aktuális irodalmi esemény, szöveg értelmezése, kommentálása révén. (…)
Irodalmunk jelenkori szétesettsége, megosztottsága olyan helyzet, amely történelmi, társadalmi, politikai okokkal ugyan magyarázható, de megváltoztatása a közeljövőben, erőnket valószínűleg meghaladó feladat. Csak rajtunk áll, csak a mi akaratunktól függ azonban az, hogy tagoltságával, megosztottságával együtt egybe lássuk-e azt, ami összetartozik. Én nem látok semmilyen okot, mely indokolná a magyar irodalom bármely múlt vagy jelenbeli értékének megtagadását, kitagadását (amire időnként mind a határon innen, mind azon túl láthatók példák) az egy magyar irodalom fogalmából és a jövőbeli (plurális értékszemléleten alapuló) nemzeti irodalmi kánonból.”


A kötet tartalomjegyzéke:


I. tétel
Kritikák, esszék, tanulmányok


NYITÁNY
Darabokra szaggattatott magyar irodalom 


PRÓZAI FUTAMOK

Kik vagyunk mi?
Závada Pál: A fényképész utókora

A szerzői önkény határtalansága
Rakovszky Zsuzsa: A hullócsillag éve

A szív, az idő és a mondatok
Kőrösi Zoltán: Milyen egy női mell? Hazánk szíve

„Valami közvetlen szuszogás”
Tolnai Ottó: Költő disznózsírból
(Egy rádióinterjú regénye)

Távolról közelítés Bácskához
Majoros Sándor: Akácfáink sokáig élnek

A tudás átadása
Körmendi Lajos: A táltos kincse

„… csak romlottabb leszel egy kicsit…”
Szabó Tibor: A ciprusi király

Darvasitól, de miért, honnan, mit, hová?
Darvasi László: A világ legboldogabb zenekara

Valóra vált álmok
Vida Gábor: Fakusz

„…a lapok között kiterítve”
Sigmond István: Varjúszerenád

Posztmodern Ötvenhat
Szőcs Géza: Liberté 1956

Abszurdisztán kitartó fogságában
Grendel Lajos „New Hont regényeiről”


LÍRAI DALLAMOK

A legszebbek?
Orbán János Dénes, Parti Nagy Lajos,
Tőzsér Árpád legszebb versei

Az esszéista tudós és a tudós költő
Tőzsér Árpád: Milétoszi kumisz és Tanulmányok költőportrékhoz

Itt is a lét a tét
Mogyorósi László: Ugyanaz a szépség

Kis magyar irodalmi és könyvpiaci abszurdum
Fecske Csaba: Első életem

Ész és szív összhangzása
Jász Attila: Fékezés;
Végh Attila: Elszakadás

A hontalanság lírai alakzatai
Ferenczes István költészetéről


ÚJRAJÁTSZÁS

„…minden sors: jó sors”
Kalász Márton: Téli bárány

„Hogy is kezdődött?”
Tőzsér Árpád: Genezis

Egy igaz könv igazságai
Anyám könnyű álmot ígér

Erdélyi próza a hetvenes évekből
Király László: Madarak árnyéka

„A szép dolgokat falba kell vésni, hogy megmaradjanak”
Gion Nándor ifjúsági regényeiről


KRITIKUS AKKORDOK

A széteséssel szembenézés méltósága
Füzi László: Maszkok, terek…

Lét és irodalom kisebbségben
Gróh Gáspár: Határ. Ok nélkül

Tanulmányok kortárs erdélyi klasszikusokról
Kányádi Sándorról, Sütő Andrásról, Szilágyi Istvánról

Egy mítosz(rendszer) felemás lebontása
Szerbhorváth György: Vajdasági lakoma

A Város és Költője
Csibra István: Simonyi Imre pályaképe



II. tétel
Beszélgetések kortárs magyar írókkal műveikről


DUETTEK


Az irodalmi létértelmezéstől a közösségi felelősségtudatig
Görömbei András

Otthonosan két anyanyelvben, két kultúrában
Kalász Márton

A vers ma
Tőzsér Árpád

Kis és nagy hazáktól a madárfészekbe kukkintásig
Ferenczes István

Külső és belső naplementék
Lászlóffy Aladár

Harcos, önmagát menedzselő irodalom
Orbán János Dénes

Hogyan mondhatók el az emlékeink?
Méhes Károly

„…a teremtett valóság hitelességét tartom fontosnak”
Háy János

„Költő vagyok, író és cigány”
Jónás Tamás

A keresés megszállottja
Podmaniczky Szilárd


KÁNONBAN

„de én hálok a világgal, / nem énvelem ő”
Buda Ferenc, Elek Tibor, Nagy András, Nagy Gábor, Zalán Tibor beszélgetése


KÓDA

Bonyolult irodalmi képletek
Elek Tiborral beszélget Máthé Éva

Kívülállás vagy benne levés?
Elek Tiborral beszélget Ménesi Gábor

Generuje redakčný CMS systém GlobalWeb a eShop GlobalShop spoločnosti Global Services Slovakia s.r.o.