Tatár Sándor

Vissza

Requiem

Versek

(2006)
Sorozat: Sorozaton kívül
Műfaj: Költészet
Oldalszám: 92
Méret: Fűzve, 140 x 195 mm
raktáron:
Bolti ár
1 400 Ft / 4,98 €
Kedvezményes ár 20%:
1 120 Ft / 3,98 €
Darabszám :
Nincs termék a kosárban

Tatár Sándor új verseskötete megrendítő anya-sirató. A gyász, az anya elvesztésének fájdalmas élményét tragikusan szép versekben dolgozza föl az emlékező. Ez egyben régi-új értelmet ad a költői szerepnek: a költészet által arra talál szavakat, amit egyébként nem tudunk kimondani.

 

Gyász és mosoly (Kálmán C. György, Beszélő)

Gyászpille-könyv (Bodor Béla, litera.hu)

Végérvény és visszahozás (Krupp József, Élet és Irodalom)

 

működ...
...ész


Olajozottan működök.
Evés, ürítés, írás; rendre minden.
Még csak a képzelet sem röpít már el innen.
Hát mondd már – bezárnak a szűk körök.

Nem érem sohasem utól magam –
mit sem végezve mindig másba kezdek.
Más az ura, nem én, e gépezetnek,
s annyi célja, ahány atomja van.

Így fér meg konvexszel a konkáv.
Férne... – ha nem érezném harcukat,
de egymás ellen lobognak a kották;

félő: üt egyik én a másikon lyukat.
De – bár ösztönök kínpadjára vonták –
az ész dolgát teszi. és megoldást kutat.


S megint elölről...

I.

Feszülj e roncs s a túlsó part közé.
Botladozásom viselje el tested.
Ez imbolygó süge, míg tart a part felé,
ne is tudja, mily könnyen odaveszhet.

Köldököd, hasad lássa, melled, gyíkokat,
köveket, felhőt, mirhát, mely segít,
s mint húznak ujj-árnyak a partra csíkokat –
és őnélküle nincs se túlsó part, se híd.

Nem; ne így óvd. Csak merjen látni is.
Hisz úgyis tudja, hogy ő a folyó is.
Minden egyikben ő a másik is,
és mégis szép e vérsaras golyóbis,

melynek sarán két lábbal jó, ha áll;
nem elegáns, de önmentő a terpesz,
s mert szövetségest kívül biztos nem talál,
hazudhat Istent, ki majd megkegyelmez.

II.

Lebukni egyszerre a téli nappal;
az lenne már jótétemény.
– Hol semmi negéd nem vigasztal,
amikor a tény jégkemény.



Ahogy a nádcsonkok a jégbe fagynak,
mozdíthatatlan lenne már fejem –
mik emelhetnék, már üres szavak csak.
Szánalom, kegy vagy ármány mit sem árt nekem.

Pont. Csont és punktum. Nem kerülgetni semmit.
Engem kerülgessen, ki emlékezni vágy
(nem tudom s nem is érdekel, ki mennyit).
Egyszer minden nyár elvirág

És minden csónak megtelik iszappal;
de aztán újra bont bugát a nád:
nem bukhatom alá a téli nappal –
szeretet? bilincs? hit? vagy gyávaság?
 

 

 

 

Generuje redakčný CMS systém GlobalWeb a eShop GlobalShop spoločnosti Global Services Slovakia s.r.o.